Régiség és hidratáló krém vásárlás a nagymamámmal

Melyik nő nem szeret vásárolni? Szerintem nincs olyan nő a földön, aki nem töltené szívesen az idejét azzal, hogy csini ruhákat vesz magának, vagy cipőt, smink termékeket. Esetleg régiségeket? Nekem például nagy szenvedélyem. Vannak kifejezetten olyan vásárok, ahol régiségeket lehet venni. Ha tehetem és időm engedi, mindig elnézek ezekre a vásárokra, hátha találok valami szépet a lakásomba.

Pár évvel ezelőtt sikeresen megvettem életem első lakását. Végre nem albérletben kell élnem, nem kell senkivel közösködnöm, úgy értem, hogy muszájból. Most a párommal élek együtt, úgyhogy igazából elég rosszul fogalmaztam, szóval ketten vettük a lakást. Imádjuk mindketten. Nagyon sokáig keresgéltünk, míg megtaláltuk a megfelelő lakást. Azóta pedig sok időt szántunk arra, hogy olyannyira kényelmesen berendezzük magunknak, ahogy csak lehet. Így néha előfordul, hogy még most is új bútorokat vagy dekortermékeket veszek, illetve veszünk a lakásunkba.

És, ha már vásárlás, akkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy néha eléggé sok kozmetikumot veszek magamnak, de ami a legfontosabb, a hidratáló krém. Nem csak nekem, a páromnak is. Hiszen mindenkinek fontos, hogy egészséges bőre legyen és nincs abban semmi ciki, ha a pasik is hidratáló krémet használnak. Ezért aztán bőven kell, hogy otthon legyen belőle.

Nem csak én, de még a nagymamám is nagyon szeret ilyen régiség kiállításokra járni, és ő is igazán élvezi. Bár ő sokkal többször szokott vásárolni ott, mint én, az ő háza olyan, mint egy filmbe illő mini-kastély. Amúgy feltűnt, hogy ilyen vásárokra általában az idősebb korosztály jár, velem egyidős embert még sosem láttam ott, így mindig meg szoktak engem nézni, hogy mit keresek ott. Volt olyan alkalom, amikor valaki megszólított és megkérdezte, hogy eltévedtem-e. Nem is értem. Fiatalok már nem szerethetik a régiségeket? Mindenesetre nem szokott ez zavarni egyáltalán.

Múltkor szintén egy ilyen vásáron voltam a nagymamámmal, ahol mindketten vettünk valamit magunknak, már nem is csodálkoztunk rajta, hogy ismét vásárolgatunk. A várás mellett volt egy másik kiállítás is, ahol pedig különböző kozmetikumokat árultak és ki is lehetett őket próbálni. Érdekesnek tartottam, így gondoltam, mivel úgyis annyira ráérünk, nézzük meg azt is. Rengeteg stan volt, különböző krémek és kozmetikumok voltak kiállítva, mindegyik mellett állt egy hölgy, aki készségesen válaszolt minden felmerülő kérdésre és a legprofibb módon adták el az embereknek a krémeiket. Gondoltam, én is megnézem, és meghallgatom, pontosan mire is jó az a hidratáló krém.

A hölgy elmagyarázta, hogy milyen krémről van szó, mire ajánlják, és nagyon megtetszett, gondoltuk a nagyival, hogy mindketten kipróbáljuk, aztán meglátjuk, hogy nekünk használ-e. Én kettőt vettem, egyet anyukámnak is, hogy aztán hárman próbálhassuk ki a krémeket. Izgatott voltam, mindig is imádtam az ilyesmit, már kiskoromban is odavoltam anyukám kozmetikumaiért, és olyan finom illata volt az én testápolómnak is, hogy mindennap fürdés után kentem magam vele. Most sem változott a dolog, odavagyok a krémekért. Finom illatuk van, lágy állaguk, egyszerűen nem lehet nem szeretni a krémeket. Főleg, ha még hidratáló krémről is van szó, mert az azt jelenti, hogy tápláló anyagokat tartalmaz, ami nagyon jót tesz a bőrömnek.

Azt a napot igazán jól zártuk, nem csak egy szép bútorral lettünk gazdagabbak, hanem még egy hidratáló krémet is vettünk. Kíváncsi vagyok, hogy tényleg olyan jó hatást ér-e el az a krém, mint ahogy a hölgy mondta. Én még nem próbáltam ki, mert egy másikat használok jelenleg, de amint az kifogyott, kipróbálom ezt is.  Most már lassan lehet, hogy kellene egy másik szekrény is ezeknek a krémeknek. A párom biztos, hogy örülne neki. Már sokszor így sem érti, hogy tudok ennyi bútort ilyen jól elhelyezni a lakásban, anélkül, hogy túl zsúfoltnak tűnne a lakás tőle. Pedig mindig elfelejti, hogy nem minden alkalommal magunknak vásárolok, van, amikor ajándéknak szánom. És nem csak mindig bútorokat veszek, hanem kisebb dekortermékeket is, amik nem foglalnak nagy helyet. Férfiak. Arról bezzeg sosem esik szó, hogy ők mennyi mindent vásárolnak. Ő például állandóan cipőket vesz magának. Több sportcipője van, mint nekem összesen. Nem is tudom, hogy csinálja ezt..