Nem várt fordulat

A múltkor barátnőm, Nóra munkahelyén jártam látogatóban. Egy régiségboltban dolgozik, az antik tárgyak különös világa a mai napig megérinti. Egy dohányzó asztalt kerestem, ami illik a nappalimba. Megmutatott néhányat, én pedig ki is választottam egyet. Aztán beszélgettünk még egy kicsit, és örömmel újságolta, hogy fizetésemelést kapott. Csodálkoztam, ez hogy lehet, mivel úgy tudtam, nem jellemző a főnökére az efféle kedveskedés. Kiderült, hogy ez kivételes eset: a főnöke épp örömmámorban úszik. Mikor megvette az üzlethelyiséget 7 évvel ezelőtt, megújuló energiaforrást akart felhasználni a működtetéséhez, ezért napelemet szereltetett fel. Azóta vezette, hogy havi szinten mennyit takarít meg, ezeket a megtakarításokat levonta a beruházás összegéből, s 7 év alatt az egész rendszer visszahozta az árát. Ez egy évvel korábban volt, mint amivel ő kalkulált, ezért úgy döntött, a havi megtakarítási összeget szétosztja dolgozói között, fizetésemelés formájában. Gratuláltam Nórának, és a főnöke megoldása is megtetszett. Engem is foglalkoztatott egy ideje a kérdés, hogy átállok megújuló energia kérdése, de nem sokat tudtam a témáról, ezért megkérdeztem Nórát, mennyit tud az ügyről, de elég tájékozatlannak tetszett a témában.

Mindig is szimpatizáltam a környezettudatos életmóddal, a szemetet is szelektíven gyűjtöm, de ezek után úgy éreztem, hogy lehetőségem van valami nagyobb tettre is, ami nem mellesleg a környezetterhelésen kívül a kiadásaimat is csökkenti hosszú távon. Azt viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy egy régiségboltban fogom megkapni a kezdő löketet a napelem használatához.

Kértem Nórát, hozzon össze a főnökével egy beszélgetést, ahol megkérdezném a tapasztalatairól. Másnap sikerült is megejtenünk a beszélgetést, sőt, Péter annyira kedves volt, hogy minden részletet megmutatott: láthattam az átalakított villanyórát, később pedig távcsövön néztük a tetőn lévő paneleket. Nem tudtam, hogy Péter ilyen jól ért a rendszer minden részéhez. Látszott rajta, hogy mennyire érdekli a téma, és noha nem dolgozott a területen, laikushoz képest meglepően sok információval rendelkezett. Meg is kérdeztem tőle, hogyan jön össze az antik tárgyak, berendezések és a modern technika ilyen fokú szeretete, de erre ő maga sem tudta a választ.

Én viszont megtudtam tőle, hogy a panel felszerelése önmagában egy napba telik, de az előzetes felmérések és az adminisztráció bizony sok időt emészt fel. Ezért úgy döntöttem, hogy a folyamatot csak télen indítom el, mert akkor tavaszra lesz készen a rendszer, pont, mikor nő a napsütéses órák száma.

Azért elkértem Pétertől az általa megbízott cég nevét és elérhetőségét, mivel addig sem akartam tétlen maradni. Szinte rögtön megkértem az árajánlatot, illetve egyetlen előzetes felmérést végeztettem, ami a panel felszerelésének helyére vonatkozott. Azt ugyanis jó előre tudni akartam, hogy hol is lesz a napelem maga. Szerencsére a tetőszerkezet megfelelő állapotban volt ahhoz, hogy elbírja a paneleket, ezért nem kellett alternatív megoldásokat keresni.

Most már csak az idő múlását várom, ilyenkor a napok persze csak vánszorognak, mindegyik végtelennek tűnik. Szabadidőm egy részét pedig úgy ütöm el, hogy bejárok a régiségboltba, most már nem csak Nórához, hanem Péterhez is, egy-egy beszélgetés erejéig.