Majdnem végzetes antik bútor kiállítás

A mai bejegyzést egy számomra – és számos ember számára – igen fájdalmas esemény feldolgozására szentelem. Mint azt sokan tudjátok, az antik bútorok gyűjtését nem csak hobbimnak, szenvedélyemnek, de hivatásomnak is tekintem. A „rendes” munkám mellett rengeteg időt szenteltem már különféle, a témához kapcsolódó projektek megvalósítására. Így indítottam már antik lakberendező workshopot, aukciót a saját lakásomban és a legutóbbi projekt egy kiállítás rendezése volt. Minden szuperül indult, a fejemben összeállt a téma, a 70-es és 80-as évek legjellemzőbb magyar lakberendezési tárgyait fogjuk kiállítani egy régi csarnokban, ami már nem üzemel. A koncepció az volt, hogy az akkori lakások helységeit próbáljunk szimulálni és korabeli tárgyakkal berendezni azokat. Már az elején hangsúlyoznám, hogy a kiállítás szervezés egy nagyon összetett és bonyolult folyamat, szerencsére az elhivatottságom és lelkesedésem azonban másra is ráragadt, így csatlakozott hozzám egy kedves barátom, aki szintén jártas a lakberendezés terén.

Az első hónap szinte teljes mértékben a tárgyak válogatásával és felkutatásával telt. Rengeteget utaztunk vidékre, hogy a jellegzetes 70-es évekbeli turmixgépet, vagy 80-as évekbeli lakberendezői divatnak megfelelő székeket begyűjtsünk. Szerencsére nagyon segítőkész gyűjtőkkel találkoztunk, akik csekély összegért cserébe szívesen adták kölcsön a tárgyakat a kiállítás erejéig. A nagyobb tárgyakat Budapestre szállíttattuk egy fuvarozóval, a kisebbekért kollégám ugrott el általában a kis robogójával.

Minden jól alakult, míg egy nap telefonhívást kaptam. A kollégám balesetet szenvedett a belvárosi forgalomban. Nagy ijedtségemben egyből a kórházba siettem, ahol még nem tudtak semmit mondani a hogylétéről. Órákat vártam, mire végre egy orvosból kiszedtem: a baleset egyáltalán nem volt vészes, csupán egy autóval koccant a piros lámpánál, védőruházatot is viselt, kesztyűt és bukósisakot. Azonban így is igen súlyos agyrázkódást szenvedett, ami azt eredményezte, hogy a jobb szemére teljesen megvakult, míg a bal részben károsodott. Értetlenkedve álltam az eset előtt, nem állt össze a fejemben a történet. Tudtam, hogy a kollégám mindig óvatosan, a közlekedési szabályokat betartva közlekedik, és tudtam azt is, hogy sosem ülne a robogóra a bukósisak nélkül… Hogyan okozhatott mégis ekkora kárt ez a kis baleset?

Hónapokkal később, már valamennyire jobb kedvre derülve egyszer beszélgetni kezdtünk a kollégámmal a balesetről. Elmondta, hogy a bukósisak ripityára tört még a kis eséstől is, ezért következhetett be a látás károsodás. Ekkora fogtam gyanút… Hogyan törhet darabokra egy bukósisak, amikor funkciója szerint védenie kellene minden erős behatás ellen? A kollégámat kikérdeztem milyen bukósisakot viselt és hol vásárolta azt. Így kiderült, hogy egy nagy áruházban szerezte be a majdnem a végzetét jelentő sisakot, természetesen nagyon kedvező áron…

Kicsit utána jártam a témának és olyan dolgokat tudtam meg, amiket szeretnék közkinccsé tenni. Az olcsó, rossz bukósisak választása életeket tehet tönkre, ezért fontos, hogy mindenki, aki érintett a témában, tisztában legyen a bukósisak teszt fogalmával. Érdemes pár ezer forinttal többet rászánni a bukósisakra és nem elcsábulni az olcsó társaiknak. Létezik egy szabvány, amit minden gyártónak figyelembe kell vennie a sisakok gyártásakor, ez pedig egy idő- és pénz igényes folyamat, így a végtermék is kicsit drágábban eladható, mint a „gagyi” társaik. Ám ez senkit sem kéne, hogy eltántorítson, hiszen a motorozásnál, biciklizésnél kulcsfontosságú eleme a fej védelme. Gondoljunk a gyerekekre is, szerintem minden szülő rémálma, hogy hasonló eset történik gyermekével egy laza kis rollerezés közben. A legfélelmetesebb az egészben, hogy nem kell óriási balesetet szenvedni ahhoz, hogy a baj bekövetkezzen. A megfelelő védelem hiányában bármi bekövetkezhet. Ami a kollégámmal történt, az egy elrettentő példa legyen mindenki számára, aki meggondolatlanul ruház be ilyesmire.

Véleményem szerint a bukósisak tesztelését éppúgy tanítani kellene a jogosítványt szerzőknek, mint a közlekedési szabályokat, hiszen életbevágóan fontos tényező! A kollégámmal összefogva tervezzük is, hogy megkeressük a nagyobb autósiskolákat és bevezetjük a modul beépítését a tananyagba. Remélem minél több emberhez el fog jutni, mert személyes tapasztalatból tudom, mennyi kárt tud okozni egy ilyen baleset. A legborzasztóbb az egészben, amellett, hogy az antik bútor kiállítás meghiúsult és rengeteg munkánk kárba veszett, az volt, hogy kollégám – és egyben jó barátom – élete hátralevő része teljesen megváltozott. Rengeteg dolgot kellett újratanulnia és az élete sosem lesz már a régi, hiszen a látásproblémája mindenre kihatással van.

Mindezek ellenére, közös döntés alapján a kiállításba mégis újra belekezdünk. Két év telt el a baleset óta és a kollégám azóta sem felejtette el a „nagy projektet”. A napokban fogjuk felvenni a kapcsolatot újra a gyűjtőktől, akiktől anno kölcsönöztünk és remélhetőleg ismét összeáll majd a kiállítási anyag. Kollégámnak ezúttal is szeretném megköszönni kitartását és azt, hogy a mai napig ennyi segítséget nyújt nekem.