A mai bejegyzést egy számomra – és számos ember számára – igen fájdalmas esemény feldolgozására szentelem. Mint azt sokan tudjátok, az antik bútorok gyűjtését nem csak hobbimnak, szenvedélyemnek, de hivatásomnak is tekintem. A „rendes” munkám mellett rengeteg időt szenteltem már különféle, a témához kapcsolódó projektek megvalósítására. Így indítottam már antik lakberendező workshopot, aukciót a saját lakásomban és a legutóbbi projekt egy kiállítás rendezése volt. Minden szuperül indult, a fejemben összeállt a téma, a 70-es és 80-as évek legjellemzőbb magyar lakberendezési tárgyait fogjuk kiállítani egy régi csarnokban, ami már nem üzemel. A koncepció az volt, hogy az akkori lakások helységeit próbáljunk szimulálni és korabeli tárgyakkal berendezni azokat. Már az elején hangsúlyoznám, hogy a kiállítás szervezés egy nagyon összetett és bonyolult folyamat, szerencsére az elhivatottságom és lelkesedésem azonban másra is ráragadt, így csatlakozott hozzám egy kedves barátom, aki szintén jártas a lakberendezés terén.
Az első hónap szinte teljes mértékben a tárgyak válogatásával és felkutatásával telt. Rengeteget utaztunk vidékre, hogy a jellegzetes 70-es évekbeli turmixgépet, vagy 80-as évekbeli lakberendezői divatnak megfelelő székeket begyűjtsünk. Szerencsére nagyon segítőkész gyűjtőkkel találkoztunk, akik csekély összegért cserébe szívesen adták kölcsön a tárgyakat a kiállítás erejéig. A nagyobb tárgyakat Budapestre szállíttattuk egy fuvarozóval, a kisebbekért kollégám ugrott el általában a kis robogójával.
szerzői jog © 2024 Antik Enteriőr Személyes Blog || minden jog fenntartva! || Adatvédelmi politika
